Teterow, Németország

Teterow Németország északi részén, Mecklenburg Vorpommern tartomány földrajzi középpontjában, a mecklenburgi Svájcban, a Teterowi tó partján fekszik. A város 10 ezer lakosú, tartozik hozzá még néhány kisebb falu, mint Niendorf, Pampow és Teschow.  

Már a neolitikumban is lakott volt a terület, Kr. e. a VI. századtól germán törzsek telepedtek le. A népvándorlás során a VI-VII. században szláv törzsek váltották fel őket, akik a Teterowi tó szigetén éltek és az emléküket a szigeten egy földvár maradványa őrzi. A vár sokszor cserélt gazdát, míg végül teljesen lerombolták és immár a tó mellett, nem messze a szigettől alapítottak egy falut. A mai várost 1230-ban a falu mellett vendek és német telepesek kezdték építeni. A város jól tervezett, több kör alakú utcából áll, melyek körülveszik az enyhe lejtésű piacteret.  A város északi (rostocki) és déli (malchini) kapuja ma is teljes szépségében látható, valamint a kapukon belüli utcák is körbejárhatók. Városi jogot Teterow valószínűleg 1235-ben, pontosan 775 évvel ezelőtt kapott. Ennek tiszteletére 2010-ben egész évben, de különösen Pünkösd körül sok emlékünnep került megrendezésre. A Szt. Péter Pál templomot is 1230-ban kezdték építeni. A várost fallal és vizesárokkal is körülvették. A XIV. század közepén pestis járvány tört ki a városban, melynek következtében a közel 2000 lakosú város népessége néhány százra esett vissza. A reformáció kiteljesedésekor (1525) a teterowi templomban havi 1-2 evangélikus misét tartottak.  A környék lakosságának többsége ma is evangélikus. A 30 éves háború (1618-1648) idején a város sokat szenvedett, sőt 1632-ben tűzvész is pusztított. A lakosság száma ismét 300-ra zuhant.

A XVII. század végére többé-kevésbé kiheverte a pusztításokat, mígnem 1700 augusztusában újabb tűzvész pusztított. A háborúk és az 1722-es harmadik tűzvész után a városfal nagyrészt elpusztult. A XVIII: század közepétől a város, fejlődésnek indult, a helyi és bevándorló népesség építkezésbe fogott és kialakult a város mai képe. A XIX. századra Teterow kinőtte középkori határait. Több ipari üzem is idetelepült. 1850-ben kolera pusztított a városban. 1880 és 1908 között Franz von Pentz polgármestersége idején jelentős gazdasági és kulturális fellendülés következett be a város életében. 1910-ben szentelték fel a piactéren ma is álló városházát, melyet 1914 májusa óta szépít az előtte álló csukás szökőkút, mely egyben a város jelképe is. Sok szász teterowi polgár életével fizetett az I. világháborúért. 1930-ban alakították ki a „Bergringet” a füves versenypályát, ahol a mai napig minden Pünkösdkor motorversenyeket rendeznek. A II. világháború után Teterow az NDK-hoz tartozott. A német újraegyesítés óta a város az újra alakult tartomány, Mecklenburg-Vorpommern része.

A város polgármestere 1990 óta Dr. Reinhard Dettmann, akit a város lakói 2009 szeptemberében újabb 8 évre újraválasztottak. Az Ő nevéhez fűződik Kunszentmárton városával a partnerkapcsolat létrehozása, melyet 1993-tól folyamatosan ébren tartunk. A teterowi csuka monda egyike a helyi lakosok együgyűségéről szóló történeteknek, mely így szól: A teterowi polgárok a teterowi tóban egy nagy csukát fogtak. Mivel néhány nap múlva esedékes volt a fejedelem idelátogatása, elhatározták, hogy ebből a halból fognak számára fenséges vacsorát készíteni. De hogyan tartsák addig frissen? Úgy gondolták, ha a nyakába csengőt kötnek és visszaengedik a tóba, később meg fogják találni. Még a helyet is megjelölték, ahol a csukát visszaeresztették. Amikor aztán a hal keresésére került sor, hát az természetesen sikertelennek bizonyult. Erre a történetre emlékezve rendezik meg minden év májusában a „Hechtfest”-et (Csukaünnep), melynek csúcspontja a csuka monda színházi bemutatója. Az ünnep mottója: ”A csuka még él”. 2015-ben Teterow a jubileumi „Hechtfesten” várossá nyilvánításának 780. évfordulóját ünnepelte.

Látnivalók:

 


Városkapu

Teterow mindkét városkapuja a 14. századból származik. 1990-ben a Malchiner kapuban megnyitották a Városi Múzeumot. Négy emeleten tudnak a látogatók a város történelméről tájékozódni. A múzeum átfogóan mutatja be a város történetét, az őstörténetet a 30 éves háborún át a 19. századig.


Városháza

 

A neobarokk stílusban épített teterowi Városháza 1910-es avatása óta nagyon változatos történelemre tekinthet vissza. Eredetileg a Városi Önkormányzat székhelye volt, amit többek között a szovjet megszálló parancsnokság, a körzeti hivatal és a rendőrkapitányság foglalt el, miután a városatyák 1990-ben újra tulajdonukba vették.

 


Szent Péter és Pál templom

A templom alapkő letételétől 1215-től egészen a teljes felépítéséig 200 év telt el. Ez az oka a két különböző építési stílusnak. Az oltárrész és a sekrestyés későromán stílusban, a főhajó és a torony gótikus stílusban épült meg. A faragott oltár a 14. századból, a szentély mennyezeti freskói 1350 körül készültek el. Kultúrtörténetileg jelentős még a diadalkereszt és az orgona.

 

 


Malomnegyed

A történelmi városrész közepén, a templom mögött található a Malomnegyed a városi malommal, a malomtóval és a tűzoltóság házával. Az egykori vízimalom helyén átépítések következtében vendéglő valamint kiállítóhely található, a tűzoltóság egykori épülete ma múzeumnak ad helyet. 

Címkék: