AZ ADÓK MÓDJÁRA BEHAJTANDÓ KÖZTARTOZÁSOKRÓL

 

Adók módjára behajtandó köztartozások esetében az önkormányzati adóhatóság nem a saját ügyében jár el, hanem más szerv, hatóság (kimutató szerv) által megállapított fizetési kötelezettséget érvényesíti az önkéntes teljesítés elmaradása miatt, végrehajtás eljárás keretében (pl. közigazgatási bírság).

 

Magánszemély esetében a lakóhely szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata ennek a beszedése végrehajtási eljárás keretében. A kimutató szerv megkeresése alapján hivatalból indul az eljárás, melyben az önkormányzati adóhatóság feladata a kintlévőség beszedésére korlátozódik.

2017. évtől a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy járási (fővárosi kerületi) hivatal kimutatott tartozásai esetében (pl. gyermektartásdíj, igazgatás szolgáltatási díj) az adók módjára behajtandó köztartozás tekintetében teljes körűen az illetékes állami adóhatóság jár el. Ez alapján a korábban kimutatásra került és még fennálló tartozások átadásra kerülnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére.

A továbbra is önkormányzati adóhatóságunk hatáskörébe tartozó adók módjára behajtandó köztartozások esetében (pl. közigazgatási bírság) fizetési felhívásban tájékoztatjuk a kötelezettet a kimutatás megérkezéséről és egyben felhívjuk az önkéntes teljesítésre. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén megindul a végrehajtási eljárás, melynek során elsősorban hatósági átutalási megbízás (inkasszó) benyújtására, munkabér letiltásra, ingó foglalásra, követelés foglalásra van lehetőség. Nagyobb összegű tartozások esetén az ingatlan tulajdonra jelzálogjog, 500 ezer forintot meghaladó kintlévőség esetén végrehajtási jog bejegyzésre is sor kerülhet.

Az adók módjára történő behajtásra kimutatott köztartozások esetében részletfizetést, fizetés halasztást, mérséklést az önkormányzati adóhatóság nem engedélyezhet.

Az adók módjára behajtandó köztartozások esetében a fizetési határidők már lejártak, a végrehajtási cselekmények elkerülése végett az adózó érdeke minél előbb rendezni tartozását.

Általános szabályok szerint az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.

A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet alapján a végrehajtással kapcsolatos készkiadások és költségátalány az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésre kötelezettjét terhelik.

A rendelet alapján az önkormányzati adóhatóságnak a végrehajtás foganatosításáért minden esetben – az esetleges készkiadások mellett – 5 000 forint költségátalányt kell felszámolnia. A végrehajtási költségek alól a fizetésre kötelezett csak abban az esetben mentesül, ha a kimutatott tartozását haladéktalanul megfizeti.

Az önkormányzati adóhatóság mérlegelése alapján lehetőség van az adók módjára behajtandó követelés bírósági végrehajtás útján történő érvényesítésére is. Az ügyintézés jogszabályi határidőhöz nem köthető, az elévülési időig folyamatosan kötelessége az önkormányzati adóhatóságnak az adózó tartozásának beszedése.

 

Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Adóhatósága

 


 

VÁLTOZÁSOK A GÉPJÁRMŰADÓBAN

 

Tájékoztató a gépjármű adóztatást érintően, 

2017. 01. 01. naptól bekövetkezett változásokról

 

2017. évtől az adómentesség az egyéb fogyatékossággal élők gépjárműveire is kiterjed

A 2016. évben hatályos gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Gjt.) szabálya alapján a súlyos mozgáskorlátozott magánszemély, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, valamint a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő, mint adóalany egy darab - 100 kW teljesítményt el nem érő - személygépkocsija után évente 13 000 forint adókedvezményre jogosult.

 

2017. évtől a mentességre jogosultak köre kibővül az egyéb fogyatékossággal élő személyekre is (pl: autista, látás-, hallássérült). Ezen felül a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító – vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó – adóalany a mentességre akkor is jogosulttá válik, ha a súlyos mozgáskorlátozott, egyéb fogyatékossággal élő személy nem áll cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt és nem kiskorú.

Az új mentességi szabállyal változott a súlyos mozgáskorlátozott, egyéb fogyatékossággal élő személy fogalma. Eszerint a Gjt. alkalmazásában a súlyos mozgáskorlátozott, egyéb fogyatékossággal élő személy az, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Korm.rendeletben meghatározott állapota miatt ilyen személynek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény igazolja.

Azok az adózók, akik a 2017. évre vonatkozóan a fentebb említett jogcímen gépjárműadó kedvezményt/mentességet kívánnak érvényesíteni, azt Gépjárműadó bevallási nyomtatványon tehetik meg.

Környezetkímélő gépkocsinak minősülő gépjárművek adómentességéről

 

A Gjt. 18. § 9. pontja a környezetkímélő gépkocsi fogalmának meghatározásánál visszautal a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdésére. Ez utóbbi jogszabályhely szerint ugyanis környezetkímélő gépkocsinak a tisztán elektromos, a külső töltésű (plug-in) hibrid elektromos, a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépjármű, valamint a nulla emissziós (hidrogén-cellás) gépkocsi minősül, e gépjárművek környezetvédelmi osztálya „5E", „5P", „5N" vagy „5Z", míg rendszámtáblájuk színe zöld.

Ugyancsak az 5-ös környezetvédelmi osztályba tartozik a kettős vagy vegyes üzemű (pl. Full Hibrid) gépjármű is, ez azonban nem tekinthető a Gjt. és a KöHÉM rendelet alkalmazásában környezetkímélő gépkocsinak. Ebből következően a csak 5-ös környezetvédelmi osztályú gépjárművek után adómentesség nem jár.

 

A gépjárműadó-mentesség 2017. évtől nem minősül de minimis támogatásnak

A Gjt. 2016. évben hatályos szabálya értelmében a környezetkímélő személygépkocsi gépjárműadó-mentessége csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősült. Ezen adóelőny összegéhez képest ugyanakkor aránytalanul magas az annak érvényesítésével összefüggő adminisztrációs teher, mind a jogalanyok, mind pedig az adóhatóság számára. Erre tekintettel a de minimis minősítésre utaló jogszabályhely, azaz a Gjt. 21. §-a, 2017. január 1. naptól hatályon kívül helyezésre kerül.

 

Speciális adóalanyi tényállás az üzembentartó adóalany halála, megszűnése esetén

A Gjt. 2016. évben hatályos szabálya szerint az adóalany halála, megszűnése esetén az elhalálozás, megszűnés évét követő év első napjától az a személy tekinthető adóalanynak, akit tulajdonosként a járműnyilvántartásban elsőként bejegyeztek, feltéve, hogy a járműnyilvántartásban még mindig az elhunyt, megszűnt személy szerepelt tulajdonosként. Ezen tényállás azonban nem rendezi azt az esetet, amikor az üzembentartó adóalany halála, megszűnése esetén a közlekedési igazgatási hatóság (járási hivatal) nem jegyez be új üzembentartót a járműnyilvántartásba (mivel a tulajdonos még létező személy.)

2017. évtől a vonatkozó jogszabályhely kiegészül egy új adóalanyi tényállással, eszerint az üzembentartó adóalany halála, megszűnése esetén a járműnyilvántartásban a halál, megszűnés napján tulajdonosként szereplő személy minősül adóalanynak az elhalálozás, megszűnés évét követő év első napjától, feltéve, hogy a járműnyilvántartásba nem jegyeztek be változásként más tulajdonost, illetve üzembentartót.

 

Kunszentmárton Város Önkormányzati Adóhatósága

Címkék: