Ügyleírások

Adó- és értékbizonyítvány

Adó- és értékbizonyítvány

Az önkormányzati adóhatóság a jegyző hatáskörében állítja ki az illetékességi területén található ingatlanok esetében az adó- és értékbizonyítványokat. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmazza (igazolja) az adott ingatlan jellemzői alapján, annak meghatározott forgalmi értékét. Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása jogszabály alapján megkeresésre (hagyatéki, gyámhatósági, végrehajtási eljárások), illetve minden más esetben (pl. hitelfelvétel) az ügyfél kérelmére történik.

 

Az ügyintézés kezdeményezhető

Az ügyfél az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kezdeményezheti az adó- és értékbizonyítvány kiállítására vonatkozó igényét. Az ügy megkeresés vagy kérelem alapján indul.

Kapcsolódó jogszabályok

Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Általános esetben kérelemre történő eljárás indításakor 4.000,-Ft illetéket kell fizetni, melyet Kunszentmárton Város Önkormányzat Hatósági Eljárási Illetékbeszedési számla 11745042-15409890-03470000 javára kell teljesíteni.

A hagyatéki, gyámhivatali, és bírósági végrehajtási eljárásban kért adó- és értékbizonyítvány kiadása illetékmentes az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján.

 

Ügyintéző neve

Szabó Péter Pál adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-511

E-mail: szabo.peter.pal@kunszph.hu

Adók módjára behajtandó köztartozások

ADÓK MÓDJÁRA BEHAJTANDÓ KÖZTARTOZÁSOK

Adók módjára behajtandó köztartozások esetében az önkormányzati adóhatóság nem a saját ügyében jár el, hanem más szerv, hatóság (kimutató szerv) által megállapított fizetési kötelezettséget érvényesíti az önkéntes teljesítés elmaradása miatt, végrehajtás eljárás keretében (pl. közigazgatási bírság). Magánszemély esetében a lakóhely szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata ennek a beszedése végrehajtási eljárás keretében.

 

A kimutató szerv megkeresése alapján hivatalból indul az eljárás, melyben az önkormányzati adóhatóság feladata a kintlévőség beszedésére korlátozódik. Az eljárás ezen szakaszában méltányossági eljárás keretében részletfizetést, fizetés halasztást, mérséklést az önkormányzati adóhatóság nem engedélyezhet.

 

Az önkormányzati adóhatóság fizetési felhívásban tájékoztatja az adók módjára behajtandó köztartozás kötelezettjét a kimutatás megérkezését követően és egyben felhívja az önkéntes teljesítésre. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén megindul a végrehajtási eljárás, melynek során elsősorban hatósági átutalási megbízás (inkasszó) benyújtására, munkabér letiltásra, ingó foglalásra, követelés foglalásra van lehetőség. Nagyobb összegű tartozások esetén az ingatlan tulajdonra jelzálogjog, 500 ezer forintot meghaladó kintlévőség esetén végrehajtási jog bejegyzésre is sor kerül.

 

A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet alapján a végrehajtással kapcsolatos készkiadások és költségátalány az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésre kötelezettjét terhelik.

 

A rendelet alapján az önkormányzati adóhatóságnak a végrehajtás foganatosításáért minden esetben – az esetleges készkiadások mellett – 5.000,-Ft költségátalányt kell felszámolnia. A végrehajtási költségek alól a fizetésre kötelezett csak abban az esetben mentesül, ha a kimutatott tartozását haladéktalanul megfizeti.

Az önkormányzati adóhatóság mérlegelése alapján lehetőség van az adók módjára behajtandó követelés bírósági végrehajtás útján történő érvényesítésére is.

 

Az ügyintézés kezdeményezhető

Az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtása minden esetben hivatalból indul. Az adózó jogsértés esetén végrehajtási kifogással élhet az adott végrehajtási cselekmény ellen a tudomására jutásától számított 8 napon belül.

 

Kapcsolódó dokumentumok

Az eljáráshoz nem kapcsolódik nyomtatvány.

 

Kapcsolódó jogszabályok

Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, az adó-végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet.

 

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Végrehajtási kifogás illetéke 5.000,-Ft, melyet Kunszentmárton Város Önkormányzatának Illetékbeszedési Számlájára kell megfizetni, a kifogás benyújtásakor. Az illetékbeszedési számla száma: 11745042-15409890-03470000.

 

Ügyintézési határidő

Az ügyintézés jogszabályi határidőhöz nem köthető, az elévülési időig folyamatosan kötelessége az önkormányzati adóhatóságnak az adózó tartozásának beszedése.

 

Fizetési határidő és számlaszám

Az adók módjára behajtandó köztartozások esetében a fizetési határidők már lejártak, a végrehajtási cselekmények elkerülése végett az adózó érdeke minél előbb rendezni tartozását. A befizetéseket az Kunszentmárton Város Önkormányzatának Idegen bevételek elnevezésű 11745042-15409890-04400000 számú számlára kell teljesíteni.

 

Ügyintéző neve

Nagy Katalin adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-532

E-mail: nagy.katalin@kunszph.hu

 

 

Általános adóigazolás

ÁLTALÁNOS ADÓIGAZOLÁS

Az adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal, az adózó kérelmére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 85/A. §-a alapján hatósági igazolást állít ki.

2016. január 1. napjától az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XXI. cím 4. pontja alapján az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása illetékmentes.

 

Az ügyintézés kezdeményezhető

Az adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kezdeményezheti hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó igényét.

Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható papír alapon vagy elektronikusan.

 

Kapcsolódó dokumentumok

A „Kérelem adóigazoláshoz" űrlap.

 

Kapcsolódó jogszabályok

Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.

 

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

2016. január 1. napjától az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XXI. cím 4. pontja alapján az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása illetékmentes.

 

Ügyintézési határidő

A hatósági bizonyítvány kiállításának határideje a kérelem benyújtásától számított 5 nap

 

Ügyintéző neve

Szabó Péter Pál adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-511

E-mail: szabo.peter.pal@kunszph.hu

 

Tigyi Katalin adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-532

E-mail: tigyi.kata@kunszph.hu

 

Nagy Katalin adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-532

E-mail: nagy.katalin@kunszph.hu

 

Építményadó

ÉPÍTMÉNYADÓ

Építményadóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

 

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

 

Mentes az adó alól a szükséglakás, a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

 

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

 

Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, az adókötelezettség megszűnése napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti kérelmét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig nyújthatja be az adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett kérelmeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.

 

Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

 

Az adó mértéke 60,-Ft/m2/év.

 

Az önkormányzati rendelet szerint mentes az építményadó alól a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13. § és 13/A. §-ában foglaltakon túlmenően:

  1. a lakás céljára szolgáló építmény és a hozzátartozó kiegészítő helyiségek,

  2. az az építmény (épület, épületrész), amely a magánszemélyek kommunális adója hatálya alá tartozik,

  3. a garázs.

A felsorolt mentességek nem vonatkoznak a vállalkozó (Htv. 52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épületre, épületrészre.

 

Az adózónak (tulajdonosnak, vagy vagyoni értékű jog jogosultjának) az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie az önkormányzati adóhatósághoz (Adó Iroda) az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Az adókötelezettség az adóév első napján (adóév január 1.) fennálló állapot alapján keletkezik. Bevallást az adóévet követő 15 napon belül (pl.: 2015. évi változást 2016. január 15-ig) lehet szankció mentesen benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz.

 

Az ügyintézés kezdeményezhető

Az adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti az építményadó kötelezettségének keletkezését, változását, megszűnését – a Htv. 42/C. §-ában foglaltak kivételével -, melynek a változást követő év január 15-ig tesz eleget.

Az ügy kérelemre indul, a bevallás papír alapon nyújtható be.

 

Kapcsolódó dokumentumok

  • „Építményadó bevallás főlap” űrlap

  • „Építményadó bevallás B lap” űrlap

 

Kapcsolódó jogszabályok

Helyi adókról szóló törvény 1990. évi C. törvény és az építményadóról szóló 11/2015. (V.01.) önkormányzati rendelet.

 

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Bevallás és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes.

 

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

 

Fizetési határidő és számlaszám

Az építményadót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Kunszentmárton Város Önkormányzatának Építményadó Számlájára (11745042-15409890-02440000) kell teljesíteni. Általános befizetési határidő március 15-e és szeptember 15-e.

 

Ügyintéző neve

Tigyi Katalin adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-532

E-mail: tigyi.kata@kunszph.hu

Gépjárműadó

GÉPJÁRMŰADÓ

A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után kell gépjárműadót fizetni.

 

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény hatálya nem terjed ki: a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti "méhesházas" gépjárműre, a munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.

 

Az adó alanya főszabály szerint a gépjármű azon üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa, aki/amely az év első napján a hatósági járműnyilvántartásban szerepel.

 

Illetékes hatóság: Az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el.

 

Az adó alapja:

  • A személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve.

  • Az adó alapja az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege.

  • Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

  • Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.

 

Az adó mértéke:

1. Személygépkocsik esetében, ha az adó alapja a teljesítmény, a gépjármű

  • gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,

  • gyártási évét követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,

  • gyártási évét követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,

  • gyártási évét követő 12-15. naptári évben 185Ft/kilowatt,

  • gyártási évét követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt

2. Az adó alapja a gépjármű önsúlya: minden megkezdett 100 kilogrammja után:

  • a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850 Ft,

  • az a) pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft.

3. Tételes adók:

  • az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 forint, míg a tehergépjármű után 46.000 forint,

  • a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 forint adót kell fizetni.

 

Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. Az adóalany kérelmére csak akkor szünetelhet az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából.

 

Adókedvezmény:

A gépjárműadóról szóló törvény szerint

  • 20%-os adókedvezmény illeti meg azon autóbuszt és tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerinti "5", "6", "7" vagy "8" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott;

  • 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább "9", "10", "11", "12" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

 

Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével – fuvarokmánnyal igazoltan – olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az adókedvezmény mértéke:

  • 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után az adóévre az 1. és 2. pont alapján megállapított fizetendő adó 10%-a

  • 60 járat felett az 1. és 2. pont alapján megállapított fizetendő adó 20%-a.

 

Adómentesség:

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5.§. bizonyos esetekben mentességet engedélyez a gépjárműadó alól: egyes esetekben feltételhez kötött személyes mentesség, más esetekben tárgyi mentesség léphet fel. Ilyen pl. a mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó adómentesség.

 

A súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is – egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

 

Súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.

 

Bejelentési kötelezettség

Az adózónak közvetlenül az illetékes önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie (15 napon belül):

  1. a mentességre való jogosultságot (a leggyakoribb eset a mozgáskorlátozottak mentessége),

  2. az adófizetési kötelezettség szünetelését,

  3. ha olyan gépjármű tulajdonjogát szerezte meg, amelynek korábbi tulajdonosa (elidegenítője) adómentes volt.

 

A bevallás papír alapon nyújtható be.

 

Az ügyintézés kezdeményezhető

Bevallási kötelezettség: Általános esetben nincs. Az adóhatóság az adót kivetéssel, a gépjármű hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatok adatszolgáltatás tartalma alapján állapítja meg. Az adózás rendjéről szóló törvény 176.§ (1) bekezdése alapján a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.évi LXXXIV. törvény szerinti nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség a jogkövetkezmények alkalmazása tekintetében bevallásnak minősül.

 

Gépjárműadó bevallást kell benyújtani az alábbi esetekben:

  • adómentesség címén, ha

  1. az adóalany költségvetési szerv,

  2. alapítvány, egyesület a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,

  3. autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell.

  4. egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,

  5. tűzoltó szerkocsi,

  6. súlyos mozgáskorlátozott adóalany gépjárműve,

  7. súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt szállító szülő (adóalany) gépjárműve,

  8. cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító szülő (adóalany) gépjárműve,

  9. környezetkímélő gépkocsi. (A tisztán elektromos, a külső töltésű hibrid elektromos, a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépjármű, valamint a nulla emissziós gépkocsi minősül környezetkímélő gépkocsinak)

  10. az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja,

  11. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői tulajdonában lévő gépjármű

    • szüneteltetés miatt, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából.

    • kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti - fuvarokmánnyal igazolt - kérelmét az adóév július 1.napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 8.§ (4)-(7) bekezdése alapján.

 

Kapcsolódó dokumentumok

  • „Gépjárműadó mentesség bevallás” űrlap

  • „Kérelem súlyos mozgáskorlátozott személy gépjárműadó-mentességének megállapításához” űrlap

  • „Bejelentés légrugós gépjárműről” űrlap

Kapcsolódó jogszabályok

 

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Bevallás benyújtása díj és illetékmentes.

 

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

 

Fizetési határidő és számlaszám

A gépjárműadót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Kunszentmárton Város Önkormányzatának Gépjárműadó Számlájára (11745042-15409890-08970000) kell teljesíteni. Általános befizetési határidő március 15-e és szeptember 15-e.

 

Ügyintéző neve

Szabó Péter Pál adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-511

E-mail: szabo.peter.pal@kunszph.hu

Helyi Iparűzési adó 2015. évről - állandó jellegű

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Helyi iparűzési adóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység.

A vállalkozó állandó jellegű tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.

Ideiglenes az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet (TEÁOR08 besorolás szerint a 41-43. ágazatok összessége) 30 napot meghaladóan, de maximum 180 napon belül folytat.

 

Az adó alanya a vállalkozó. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 52. §. 26 pontja értelmében vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:

  1. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

  2. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,

  3. a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

  4. egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén az adókötelezettség időtartama a felek között létrejött szerződésbe foglalt tevékenység megkezdésének napja és a teljesítés elfogadásának napja közti időtartam minden egyes naptári napja értendő.

 

A Htv. alapján a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozó (kata) alanya a helyi iparűzési adónak. Vállalkozó a kata-alanyisága kezdő napjától számított 45 napon belül vagy az adóév február 15-éig változás-bejelentési nyomtatvány benyújtásában dönthet arról, ha az adóévi iparűzési adót tételes adóalap szerint módszerrel teljesíti. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik, utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy az adó alapját nem a tételes adóalap szerinti módszerrel kívánja megállapítani.

 

2016. január 1. napjától változott a Htv., mely szerint a kata alanynak nem kell bevallást benyújtania, ha kisadózó vállalkozásként adóalanyisága bármely ok miatt megszűnt vagy szünetel. Vállalkozó ezt a tényt a Változás-bejelentési nyomtatvány benyújtásával közli az Önkormányzati Adóhatósággal.

 

Adómentes: az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalanynak a helyi iparűzési adó mentességi nyilatkozat benyújtásával írásban köteles nyilatkozni az adóhatóság részére.

 

Az adó alapja általános esetben az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott K+F adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak a Htv. mellékletében meghatározottak szerint meg kell osztania. A Htv. mellékletében meghatározott megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.

Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját.

A tételes kata hatálya alá tartozó vállalkozó esetében az adó alapja a székhelye és telephelye(i) szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

 

Kunszentmárton Városban alkalmazott adómérték az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2%-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 2.500,-Ft.

 

A helyi iparűzési adóról állandó jelleggel végzett tevékenység esetében az adózónak az adóévet követő év május 31-éig kell adóbevallást tennie, a helyi iparűzési adóelőlegkiegészítés összegéről a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell adóbevallást tennie. A tételes kata hatálya alá tartozó vállalkozót adóbevallási kötelezettség nem terheli, kivéve az alábbi eseteket:

  1. 2016. adóévre vonatkozóan megszűnés hónapjának, vagy a szünetelés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül, ha a kata adóalanyisága bármely ok miatt megszűnt, vagy szünetel,

  2. az adóévet követő év január 15-ig, ha az adóévre fizetendő adója az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert az adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye,

  3. az adóévet követő év január 15-ig, ha az önkormányzat rendelete alapján az adóévben:

    • adókedvezményt kívánnak figyelembe venni,

    • az ideiglenes tevékenység végzése után megfizetett átalányadót, vagy

    • a megfizetett e-útdíjat az állandó jellegű adókötelezettségük kapcsán fizetendő iparűzési adóba be kívánják számítani,

    • a foglalkoztatás- növelés címén adóalap-mentességet – 1 fő után 1 millió forint/év – kívánnak érvényesíteni.

 

Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról – a megfizetés határidejével egyezően – a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tennie.

 

Az ügyintézés kezdeményezhető

Az adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti az adó megállapítása, megfizetése érdekében törvényben előírt bejelentését, bevallását, önellenőrzését.

Kapcsolódó dokumentumok

  • „Bejelentés adóköteles bevételszerző tevékenységről” űrlap

  • „Iparűzési adóbevallás főlap -A- lap” űrlap

  • „Iparűzési adóbevallás B-H kiegészítő lapok” űrlap

  • „Őstermelői nyilatkozat” űrlap

  • „Adóelőleg kiegészítés” űrlap

  • „Ideiglenes iparűzési adóbevallás” űrlap

 

Kapcsolódó jogszabályok

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a helyi iparűzési adóról szóló 40/2009. (XII. 18.) önkormányzati rendelete és ennek módosítása a 26/2012.(VI.29.) önkormányzati rendelet.

 

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Bejelentkezés, változás-bejelentés, bevallás és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes.

 

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő: 30 nap.

 

Fizetési határidő és számlaszám

A helyi iparűzési adó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Kunszentmárton Város Önkormányzatának Helyi Iparűzési Adó Számlájára (11745042-15409890-03540000) kell teljesíteni.

Általános befizetési határidő az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a helyi iparűzési adóelőleg tekintetében: félévi részletekben március 15., illetve szeptember 15.

A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

A helyi iparűzési adóelőlegkiegészítés összegét a tárgyév utolsó hónapjának 20. (jellemzően dec.20.) napjáig kell megfizetnie.

A tételes kata hatálya alá tartozó vállalkozó az adóját évente két egyenlő részletben március 15., és szeptember 15. napjáig fizeti meg, abban az esetben, ha az adóév 12 hónap, ha 12 hónapnál rövidebb, akkor az első és utolsó hónapot követő hó 15. napjáig.

Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.

 

Ügyintéző neve

Tigyi Katalin adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-532

E-mail: tigyi.kata@kunszph.hu

Idegenforgalmi adó

IDEGENFORGALMI ADÓ

Adókötelezettség terheli azt a személyt, aki nem állandó lakosként Kunszentmárton Város Önkormányzata illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

A fizetendő adót a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján szedi be.

Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is köteles befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta

 

Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. 2005. január 1-jétől az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 100,-Ft.

 

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 31. § alapján adókötelezettség alól mentes:

  1. a 18. életévét be nem töltött magánszemély;

  2. a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;

  3. a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá

  4. aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja];

  5. az egyház tulajdonában lévő épületben, telken vendégéjszakát - kizárólag az egyház hitéleti tevékenységében való részvétel céljából - eltöltő egyházi személy.

 

Az ügyintézés kezdeményezhető

Az adóbeszedésre kötelezett adózónak az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az adómentes és adóköteles vendégéjszakákról a tárgyhónapot követő hó 15-ig kell a bevallást benyújtania. A bevallás papír alapon nyújtható be.

 

Kapcsolódó dokumentumok

„Idegenforgalmi adó bevallás” űrlap.

Kapcsolódó jogszabályok

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, Kunszentmárton Város Önkormányzat idegenforgalmi adóról szóló 59/2004. (X.08.) önkormányzati rendelete.

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Bevallás és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám

A beszedett idegenforgalmi adót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Kunszentmárton Város Önkormányzatának Idegenforgalmi Adó Beszedési Számlájára (11745042-15409890-00620017) kell teljesíteni.

Az idegenforgalmi adót az adózónak a beszedést követő hó 15. napjáig kell az adóhatósághoz befizetnie.

 

Ügyintéző neve

Tigyi Katalin adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-532

E-mail: tigyi.kata@kunszph.hu

Magánszemélyek kommunális adója

Magánszemélyek kommunális adója

Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem magánszemély tulajdonában álló lakás, bérleti joga.

 

Az adóalanya az a magánszemély, aki:

  • a naptári év első napján a lakás tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a lakást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, magánszemélyt megillető vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. ( A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos)

  • nem magánszemély tulajdonában álló lakás, bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

 

Az adó mértéke lakásonként, illetőleg lakásbérleti jogonként 10.000,-Ft

 

Az adóalanynak az adókötelezettség keletkezését, változását, illetve megszűnését 15 napon belül be kell jelentenie az Adóhatósághoz.

 

Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni kommunális adó fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, az adókötelezettség megszűnése napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti kérelmét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig nyújthatja be az adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett kérelmeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.

 

Az önkormányzati rendelet szerinti kedvezmények

 

      1. Alanyi kedvezményben részesül a kommunális adó mértékének 50 %-ának erejéig: az a magánszemély adóalany

  1. akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a kérelem benyújtásakor érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át,

  2. aki egyedülálló és jövedelme nem haladja meg a kérelem benyújtásakor érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-át.

  3. A kedvezményre jogosult adóalany a kedvezményre vonatkozó igényét legkésőbb a tárgyév január 31-ig, 2016. évben február 15-ig nyújthatja be az azt igazoló dokumentumok csatolásával. Az önkormányzati adóhatóság dönt a rendeletben meghatározott kedvezményre vonatkozó beadott kérelmekről. Az említett kedvezményre jogosult adóalany a kedvezményt kizárólag egy ingatlan után veheti igénybe.

      1. Tárgyi kedvezményben részesül a kommunális adó mértékének 50 %-ának erejéig az a magánszemély adóalany akinek a rendelet hatálya alá tartozó ingatlana az Állami Gazdaság Központban, a Zöldmező utcában, az Iskola utcában, a Lénia utcában és a Haladás utcában helyezkedik el.

 

A tárgyi kedvezményre jogosult adóalany a kedvezményt kizárólag az előzőekben felsorolt településrészeken elhelyezkedő ingatlana után veheti igénybe.

 

Az önkormányzati rendelet szerinti mentességek

 

  1. Alanyi mentességre jogosult az az adóalany

  1. akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a kérelem benyújtásakor érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át,

  2. aki egyedülálló és jövedelme nem haladja meg a kérelem benyújtásakor érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át.

 

A mentességre jogosult adóalany a mentességre vonatkozó igényét legkésőbb a tárgyév január 31-ig, 2016. évben február 15-ig nyújthatja be az azt igazoló dokumentumok csatolásával. A rendeletben meghatározott mentességre vonatkozó kérelmeket az önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani.

 

Tárgyi mentességben részesül:

a) az építményadó köteles ingatlan,

b) a telekadó köteles ingatlan,

c) az ingatlan-nyilvántartási besorolása szerint:

ca) a garázs,

cb) az udvar,

cc) a csatorna és árok,

cd) az út és magánút,

ce) a töltés és vízállás,

cf) a beépítetlen terület.

 

Ügyintézés kezdeményezhető

Az adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti a telekadó kötelezettségének keletkezését, változását, megszűnését – a Htv. 42/C. §-ában foglaltak kivételével -, melynek a változást követő év január 15-ig tesz eleget.

Az ügy kérelemre indul, a bevallás papír alapon nyújtható be.

 

Kapcsolódó dokumentumok

  • „Magánszemélyek kommunális adója bevallás” űrlap

  • „A kedvezmény, mentesség iránti kérelem” űrlap

Kapcsolódó jogszabályok

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, Kunszentmárton Város Önkormányzat magánszemélyek kommunális adójáról szóló 29/2015.(XI.27.) önkormányzati rendelete.

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Bevallás és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes.

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

Fizetési határidő és számlaszám

A beszedett idegenforgalmi adót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Kunszentmárton Város Önkormányzatának Magánszemélyek Kommunális Adója Beszedési Számlájára (11745042-15409890-02820000) kell teljesíteni. Általános befizetési határidő március 15-e és szeptember 15-e.

 

Ügyintéző neve

Szabó Péter Pál adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-511

E-mail: szabo.peter.pal@kunszph.hu

 

Tigyi Katalin adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-532

E-mail: tigyi.kata@kunszph.hu

 

Nagy Katalin adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-532

E-mail: nagy.katalin@kunszph.hu

 

 

Méltányossági eljárás

MÉLTÁNYOSSÁGI ELJÁRÁS

Az önkormányzati adóhatóság által előírt kötelezettségek teljesítését akadályozhatja az adózó átmenetileg vagy tartósan fennálló fizetési nehézsége. Az adózó a jogerős fizetési kötelezettségre vonatkozóan - az esedékességet megelőzően illetve azt követően is – kezdeményezheti méltányossági eljárás lefolytatását. A méltányossági eljárás irányulhat részletfizetésre, fizetési halasztásra (együtt: fizetési könnyítés), valamint adómérséklésre.

 

Fizetési könnyítés kérelmezése esetén adóhatóságunk vizsgálja, hogy a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek felróható-e, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben tőle az elvárható, továbbá átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Fontos, hogy nem engedélyezhető fizetési könnyítés a már beszedett, befizetett helyi adóra.

 

Az adómérséklés szabályai eltérnek a magánszemély és a jogi személy kérelmezők esetében. Jogszabály alapján az adóhatóság a magánszemély adózót terhelő adótartozást mérsékelheti vagy elengedheti a helyi adók, gépjárműadó, bírságok és ezek járuléka (késedelmi pótlék) vonatkozásában, ha annak megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

 

Jogi személyek esetében adómérséklésre kivételes méltányosságból kizárólag a pótlék- és bírságtartozás vonatkozásában van lehetőség. Adóhatóságunk abban az esetben mérsékli a fennálló tartozást, ha annak megfizetése a jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklés engedélyezéséhez feltételt is köthet, amely leggyakrabban az adótartozás egy részének megfizetését jelenti.

 

Méltányossági eljárás kezdeményezésekor a magánszemélyeket nem terheli illetékfizetési kötelezettség, a gazdálkodó szervezeteknek viszont eljárási illetéket kell a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetni.

 

Az adózó kérelmét benyújthatja az adóhatóságunk által rendszeresített adatlapon. Az adatlapot teljes körűen ki kell töltenie és a megadott igazolásokat (jövedelem, közmű számlák, egyéb kiadások stb.) csatolnia kell. A rendelkezésre álló adatok alapján adóhatóságunk komplex vizsgálatot folytat le, amely során a jövedelmi viszonyok mellett az adózó vagyoni helyzetét is figyelembe kell venni (ingatlanok, gépjármű tulajdon, nagy értékű ingóság) és ezek alapján kerül sor a döntésre.

 

Az ügyintézés kezdeményezhető

Az ügy kérelemre indul, a méltányossági adatlap papír alapon nyújtható be.

 

Kapcsolódó dokumentumok

  • „Méltányossági kérelem magánszemélyeknek” adatlap

  • „Méltányossági kérelem gazdasági társaságoknak” adatlap

  • „Méltányossági kérelem egyéni vállalkozóknak” adatlap

Kapcsolódó jogszabályok

Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Magánszemélyeket nem terheli illetékfizetési kötelezettség, a gazdálkodó szervezeteknek 10.000,-Ft eljárási illetéket kell a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetni, Kunszentmárton Város Önkormányzatának Illetékbeszedési Számlájára. Az illetékbeszedési számla száma: 11745042-15409890-03470000.

 

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

 

Fizetési határidő és számlaszám

A döntésben (határozat) szereplő határidők szerint kell a megadott számlákra az adózónak kötelezettségeit teljesítenie.

 

Ügyintéző neve

Szabó Péter Pál adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-511

E-mail: szabo.peter.pal@kunszph.hu

 

Önkormányzati jövedéki adó

Önkormányzati jövedéki adó

Magánfőzött párlat után, az önkormányzat felé jövedéki adóköteles az a magánfőző, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik, valamint tárgyévben magánfőzött párlatot állít elő.

Az adó alanya a magánfőző, a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik.

Az adókötelezettség keletkezése: A magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást, az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A magánfőzőnek a 2015. évben előállított magánfőzött párlat után adóbevallási és adófizetési kötelezettségét 2016. január 15-ig kell teljesítenie a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A magánfőzésben előállított párlat 2015. évi adója 1000 forint. Magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása.

 

Nem keletkezik adóbevallási kötelezettsége, ha a magánfőző nem állított elő 2015. évben magánfőzött párlatot.

 

2016. január 1-jétől a magánfőzés jövedéki-adó mértéke évi 1000 forintról, literenként 700 forintra változik, továbbá módosul az adó megfizetésének rendszere is.

A magánfőző az előállítást megelőzően 700 forint értékű párlatadójegyet köteles beszerezni a vámhatóságtól. A párlatadójegyet darabonként egy liter tárgyévi előállítására jogosít, valamint a párlat eredetét is igazolja. A párlatadójegyet a vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon a magánfőző választása szerint papíron vagy elektronikusan lehet igényelni.

A vámhatóság a párlatadójegyet a párlatadójegy értékének megfizetését követően bocsátja a magánfőző rendelkezésére, feltéve, hogy az igénylő az önkormányzati adóhatóság által regisztrált desztillálóberendezéssel rendelkezik. A vámhatóság a párlatadójegyek kiadott mennyiségéről értesíti a desztillálóberendezés tárolási/használati helye szerinti önkormányzati adóhatóságot. A magánfőző a tárgyévre vonatkozó első párlatadójegy-beszerzésekor legalább 5 darab párlatadójegyet köteles vásárolni és legfeljebb 86 darab párlatadójegyet vásárolhat. Ez a szabály azt is jelenti, hogy évi legfeljebb 86 liter párlat állítható elő magánfőzés keretében egy személy, illetve egy háztartás által.

 

A desztillálóberendezés feletti tulajdonjogról a bejelentési kötelezettséget, valamint a bejelentett adatokban történt változás bejelentési kötelezettségét továbbra is az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni!

 

Az ügyintézés kezdeményezhető

A magánfőző az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást, az azt követő 15 napon belül a bejelentési nyomtatványon. A 2015. évre vonatkozó magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettséget 2016. január 15. napjáig kell teljesíteni az adóbevallási nyomtatványon.

 

Kapcsolódó dokumentumok

  • „Bejelentés desztilláló berendezése feletti tulajdonszerzésről magánfőzés esetén” nyomtatvány

  • „Bevallás előállított magánfőzött párlat után” nyomtatvány

  • „Bejelentés a magánfőző által tárgyévben 50 litert meghaladó mennyiségben előállított párlat megsemmisítéséről” nyomtatvány

 

Kapcsolódó jogszabályok

2003. évi CXXVII. Törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól.

 

Az ügyintézés díja vagy illetéke

Bejelentés, bevallás benyújtása díj-és illetékmentes.

 

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

 

Fizetési határidő és számlaszám

A magánfőzött párlat utáni jövedéki adót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Kunszentmárton Város Önkormányzatának Helyi Jövedéki Adó Beszedési Számlájára (11745042-15409890-02130196) kell teljesíteni. Befizetési határidő 2016. január 15.

 

Ügyintéző neve

Szabó Péter Pál adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-511

E-mail: szabo.peter.pal@kunszph.hu

Talajterhelési díj

TALAJTERHELÉSI DÍJ

Talajterhelési díjban díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, klorid tartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket.

 

A talajterhelési díj alapja, mértéke

A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel. Egyedi vízbeszerzés esetén (nem ivóvíz-rendszerből nyert víz) a felhasznált vízmennyiség átalány mértékét az önkormányzati rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A talajterhelési díj alapja tovább csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

A fizetendő éves talajterhelési díj összege az A x E x T szorzattal egyenlő, ahol

A az alap (m3),

E az egységdíj, melynek értéke 1200,–Ft/m3,

T a területérzékenységi szorzó, amelynek értéke 1,5

A talajterhelési díj fajlagos értéke: 1 m3 × 1200,-Ft/m3 × 1,5= 1800,-Ft

 

Az önkormányzati rendelet alapján

 

Kedvezményben részesül:

  1. Kérelemre, tárgyévre 80 %-os kedvezményben részesülhet a talajterhelési díj megfizetésére a természetes személy kibocsátó, ha

  1. családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a kérelem benyújtásakor érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

  2. egyedülálló és jövedelme nem haladja meg a kérelem benyújtásakor érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

  3. a szennyvízcsatorna-hálózatra történő rácsatlakozása műszakilag megvalósítható, de csak kerti csappal rendelkezik, és az ingatlanban nincs fürdőszoba.

  4. a szennyvízcsatorna-hálózatra történő rácsatlakozása műszakilag megvalósítható, de a beruházás az ingatlan és a gerincvezeték szintkülönbsége következtében házi átemelő (zagyszivattyú, akna) megépítését igényli.

  5. a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára csak más tulajdonában álló ingatlanon keresztül tud rákötni (szolgalmi jog alapítással).

  6. a szennyvízcsatorna-hálózatra történő rácsatlakozása műszakilag megvalósítható, de a kivitelezést csak a szomszédos utcában elhelyezkedő gerincvezetékről lehet megoldani és az ingatlan előtt közvetlenül gerincvezeték nincs kiépítve.

  1. Tárgyévre 70 %-os kedvezményben részesül az a kibocsátó, akinek méréssel igazolt éves vízfogyasztása 15 m3 és 30 m3 között van.

A kedvezményre jogosult adóalany a kedvezményre vonatkozó igényét, kérelmét legkésőbb a tárgyév március 31-ig nyújthatja be az azt igazoló dokumentumok csatolásával.

 

Mentes az adó alól:

      1. Kérelemre, tárgyévre mentesíthető a talajterhelési díj megfizetése alól a természetes személy kibocsátó, ha

  1. családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a kérelem benyújtásakor érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át,

  2. egyedülálló és jövedelme nem haladja meg a kérelem benyújtásakor érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

      1. Tárgyévre mentességben részesül az a kibocsátó, akinek méréssel igazolt éves vízfogyasztása nem haladja meg a 15 m3 -t.

A mentességre jogosult adóalany a mentességre vonatkozó igényét, kérelmét legkésőbb a tárgyév március 31-ig nyújthatja be az azt igazoló dokumentumok csatolásával.

 

Egyes eljárási szabályok

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-ig. A kibocsátó fizetési kötelezettségének keletkezéséről, módosulásáról vagy megszűnéséről az erre okot adó tény, körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelentést tenni az önkormányzati adóhatóságnál.

A kibocsátó – a természetes személy kivételével – köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható.

A talajterhelési díjat a kibocsátónak az Önkormányzat által rendszeresített formanyomtatványon kell bevallania. A díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a nevén a fogyasztásmérő (vízóra) van. Több felhasználó esetén a talajterhelési díjat a vízdíjfizetés arányában kell megfizetni. A talajterhelési díjfizetési kötelezettség a vízvezeték-hálózatra történő rácsatlakozás (a fogyasztásmérő üzembe helyezésének) napján keletkezik. A talajterhelési díjfizetési kötelezettség megszűnik a vízvezeték-hálózatról történő vízfogyasztás megszüntetése (a fogyasztásmérő leszerelése) napján, valamint a szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés napján.

 

Kapcsolódó dokumentumok

  • „Talajterhelési díj bevallás” űrlap

  • „Kedvezmény iránti kérelem 2016” űrlap

  • „Mentesség iránti kérelem 2016” űrlap

Kapcsolódó jogszabályok

2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról és a talajterhelési díjról szóló 39/2013.(XI.01.) önkormányzati rendelet.

 

Fizetési határidő és számlaszám

A gépjárműadót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Kunszentmárton Város Önkormányzatának Talajterhelési díj beszedési számlájára (11745042-15409890-02130000) kell teljesíteni. Általános befizetési határidő március 31-e.

 

 

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

 

Ügyintéző neve

Szabó Péter Pál adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-511

E-mail: szabo.peter.pal@kunszph.hu

Telekadó

TELEKADÓ

Telekadóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. A telekadó utáni adókötelezettséget a Htv., valamint Kunszentmárton Város Önkormányzatának telekadóról szóló 25/2016. (IX.23.) rendelete szabályozza.

 

A Htv.52. § 16. pontja alapján teleknek minősül az építménnyel be nem épített földterület, ide nem értve

  1. a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll,

  2. a külterületen fekvő termőföldet,

  3. a tanyát,

  4. a közút területét,

  5. a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,

  6. a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,

  7. a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét,

  8. az erdőt,

  9. az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet;

 

Építési telek: az olyan beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető építési telek, amely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 33.§-ában szabályozottak szerint épülettel - feltételekkel, vagy feltételek nélkül - az adóév első napján beépíthető.

 

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a telek ingatlan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal, kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

 

Az Art. 164. § (1) bekezdése alapján a helyi adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást kellett volna tenni, illetve bevallás hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor az adó megállapításhoz való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

 

Mentes az adó alól:

  1. az építmény hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,

  2. a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja,

  3. az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a,

  4. az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.

 

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

1) Az adókötelezettség keletkezése:

  1. a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján,

  2. b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján,

  3. c) erdőnek minősülő telek esetében

ca) a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván vagy

cb) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését követő év első napján,

  1. a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján,

e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletezik.

 

2) Az adókötelezettség

  1. az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,

  2. az a) pontban foglaltaktól eltérően a

ba) tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének,

bb) belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,

  1. külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján,

  2. az a)-c) pontban foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján,

  3. a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg.

 

3) Az adókötelezettségben bekövetkező - (1)-(2) bekezdésben nem említett - változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

 

Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.

 

Az adó mértéke

  1. belterületi telek esetében 40,-Ft/m2,

  2. a mindenkori helyi építési szabályzatban foglalt ipari park területén lévő telek esetében 30,- Ft/m2,

  3. külterületi telek esetében: 4,-Ft/m2.

 

Az adózónak (tulajdonosnak, vagy vagyoni értékű jog jogosultjának) az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie az önkormányzati adóhatósághoz (Adó Iroda) az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Az adókötelezettség az adóév első napján (adóév január 1.) fennálló állapot alapján keletkezik. Bevallást az adóévet követő 15 napon belül (pl.: 2015. évi változást 2016. január 15-ig) lehet szankció mentesen benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz.

 

Ügyintézés kezdeményezhető

Az adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti a telekadó kötelezettségének keletkezését, változását, megszűnését – a Htv. 42/C. §-ában foglaltak kivételével -, melynek a változást követő év január 15-ig tesz eleget.

Az ügy kérelemre indul, a bevallás papír alapon nyújtható be.

 

Kapcsolódó dokumentumok

„Telekadó bevallás” űrlap

 

Kapcsolódó jogszabályok

Helyi adókról szóló törvény 1990. évi C. törvény és a telekadóról szóló 25/2016. (IX.23.) önkormányzati rendelet.

 

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Bevallás és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes.

 

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

 

Fizetési határidő és számlaszám

A telekadót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Kunszentmárton Város Önkormányzatának Telekadó Számlájára (11745042-15409890-02510000) kell teljesíteni. Általános befizetési határidő március 15-e és szeptember 15-e.

 

Ügyintéző neve

Szabó Péter Pál adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-511

E-mail: szabo.peter.pal@kunszph.hu

TERMŐFÖLD BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM

TERMŐFÖLD BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM

Adóbevallásra kötelezett az az adózó, aki Kunszentmárton Város Önkormányzata illetékességi területén fekvő termőföld bérbeadásából bérbeadó magánszemélyként jövedelmet szerez, vagy kifizetőként bérbeadónak adóköteles bérleti díjat fizet ki.

A termőföld bérbeadásból származó bevétel egésze külön adózó jövedelemnek minősül, melynek mértékét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény határozza meg.

A termőföld bérbeadásból származó jövedelem akkor nem adóköteles, ha a haszonbérbeadás határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján legalább 5 évre szól.

Ha a határozott időre kötött szerződés 5 éven belül megszűnik (kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha a felmondás azonnali hatályú) a felvet jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként. A pótlékot az adott évi adóbevallásra nyitva álló határidőtől kell számítani.

Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után a magánszemély a jövedelem adóját megállapítja, a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja és megfizeti.

Nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek a termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a termőföld bérbeadásból származó jövedelme mentes az adó alól.

Ha a termőföld bérbeadásából származó jövedelem kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg az illetékes önkormányzati adóhatóság felé. A kifizetőnek az általa kifizetett bérleti díjról és a levont adóról a magánszemély részére igazolást kell kiadni.

Nem terheli a kifizetőt haszonbérbeadás esetén adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott határozott (5 éven túli) időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.

 

Az ügyintézés kezdeményezhető

Az adóbevallást a magánszemély a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20. napjáig teljesíti az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatvány segítségével.

Az adóbevallást a kifizető az adóévet követő év február 25. napjáig teljesíti az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

A kifizető az Art. 3. sz. melléklete A/II. pontja alapján adatszolgáltatásra kötelezett az adóévet követő év március 31. napjáig, melyet az önkormányzati adóhatóság által rendszeresítet nyomtatványon teljesíthet.

A bevallás és adatszolgáltatás papír alapon nyújtható be.

Kapcsolódó dokumentumok

 

Kapcsolódó jogszabályok

Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.

 

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Bevallás (adatlap) és önellenőrzés benyújtása díj és illetékmentes.

 

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

 

Fizetési határidő és számlaszám

A termőföld bérbeadásból származó jövedelem adóját az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Kunszentmárton Város Önkormányzatának Termőföld Bérbeadásból Származó Jövedelemadó Számlájára (11745042-15409890-08660000) kell teljesíteni.

Az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12. napjáig fizeti meg.

Az adót a kifizető a kifizetést követő hó 12. napjáig fizeti meg.

 

Ügyintéző neve

Szabó Péter Pál adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-511

E-mail: szabo.peter.pal@kunszph.hu

Túlfizetés rendezésével kapcsolatos eljárás

TÚLFIZETÉS RENDEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

Azokban az esetekben, mikor az adózó fizetési kötelezettségénél nagyobb összegű adót fizet be, visszamenőlegesen jóváírásra került sor, esetleg téves befizetést teljesített, túlfizetése keletkezik az adott számlán.

 

Jogszabály alapján, ha az adózónak adótartozása nem áll fenn, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről vagy – saját – önkormányzati számlájára történő átvezetéséről (pl. más adónemben később esedékes kötelezettségére).Tartozás fennállása esetén a túlfizetés nem igényelhető vissza, a tarozás erejéig kerül elszámolásra és átutalásra az adott számlára.

 

Az adó-visszaigénylést, vagy az átvezetést az önkormányzati adóhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatványokon teheti meg az adózó. A túlfizetés visszaigénylésének feltétele az adózó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy más adóhatóságnál nem áll fenn köztartozása. Köztartozás fennállása esetén az adózó részére nem teljesíthető a kiutalás. A túlfizetés kiutalását a magánszemély adózó kérheti bankszámlájára vagy lakcímére. Gazdálkodó szervezetek részére csak a cégnyilvántartásban bejelentett bankszámlájukra teljesíthető a kiutalás.

 

Amennyiben az adózó nem rendelkezik a fennálló túlfizetéséről és később esedékes fizetési kötelezettsége áll fenn, az összeg erejéig – automatikusan – elszámolásra kerül erre.

 

Az ügyintézés kezdeményezhető

Az ügy kérelemre indul, a kérelem papír alapon nyújtható be.

 

Kapcsolódó dokumentumok

  • „Átvezetési és kiutalási kérelem” űrlap

  • „Átvezetési kérelem” űrlap

  •  

Kapcsolódó jogszabályok

Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.

 

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

A kérelem benyújtása díj és illetékmentes.

 

Ügyintézési határidő

Általános ügyintézési határidő 30 nap.

 

Fizetési határidő és számlaszám

Túlfizetéssel kapcsolatos eljárásban az adózónak fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

 

Ügyintéző neve

Szabó Péter Pál adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-511

E-mail: szabo.peter.pal@kunszph.hu

 

Tigyi Katalin adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-532

E-mail: tigyi.kata@kunszph.hu

 

Végrehajtási eljárás

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS

Önkormányzati adóhatóságunk kiemelt és kötelező feladatként kezeli az adózók kintlévőségeinek beszedését. Mindazokkal szemben, akik önként nem tejesítik fizetési kötelezettségeiket és hátralékot halmoznak fel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 150. § (3) bekezdése alapján önkormányzati adóhatóságunknak kötelessége végrehajtási eljárást indítania. A végrehajtási eljárást megelőzően fizetési felhívásban tájékoztatjuk adózóinkat a hátralék összegéről és az eljárás következményeiről. A fizetési felhívás kézhezvételét követően, amennyiben az adózó haladéktalanul teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy jelzi adóhatóságunk felé fizetési nehézségét, elkerülheti a végrehajtási eljárás kellemetlenségeit, egyeztetést kezdeményezhet a tartozásával kapcsolatban.

 

A végrehajtási eljárás keretében első lépésként az esetlegesen fennálló túlfizetés kerül átvezetésre a tartozást mutató számlára. Amennyiben ez nem áll fenn illetve az átvezetést követően is tartozást mutat az adózó számlája, folytatódik az eljárás.

 

A végrehajtási eljárás megindítását követően adóhatóságunk törvényes esz­közök széles körének alkalmazásával lép fel az önkéntesen nem teljesítőkkel szemben, keresi folyamatosan a hatékony megoldásokat a hátralékok beszedésére. Az adózó az eljárásban számíthat hatósági átutalási megbízás (inkasszó) benyújtására, munkabér letiltásra, ingó foglalásra, követelés foglalásra. Nagyobb összegű tartozások esetén az ingatlan tulajdonra jelzálogjog, 500 ezer forintot meghaladó kintlévőség esetén végrehajtási jog bejegyzésre kerülhet sor.

 

A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet alapján a végrehajtással kapcsolatos készkiadások és költségátalány a köztartozás fizetésre kötelezettjét – az adózót – terhelik.

A rendelet alapján az önkormányzati adóhatóságnak a végrehajtás foganatosításáért minden esetben – az esetleges készkiadások mellett – 5 000 forint költségátalányt kell felszámolnia. A végrehajtási költségek alól az adózó csak abban az esetben mentesül, ha a fennálló tartozását haladéktalanul megfizeti a tartozást mutató számlára.

Az önkormányzati adóhatóság mérlegelése alapján lehetőség van a követelés bírósági végrehajtás útján történő érvényesítésére, valamint helyi adó és gépjárműadó tartozás esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is kezdeményezheti a követelés végrehajtását.

 

Az ügyintézés kezdeményezhető

A követeléskezelési eljárás minden esetben hivatalból indul. Az adózó jogsértés esetén végrehajtási kifogással élhet az adott végrehajtási cselekmény ellen a tudomására jutásától számított 8 napon belül.

 

Kapcsolódó jogszabályok

Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, az adó-végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet.

 

Az ügyintézés díja vagy illetéke, számlaszáma

Végrehajtási kifogás illetéke 5.000,-Ft, melyet Kunszentmárton Város Önkormányzatának Illetékbeszedési Számlájára kell megfizetni, a kifogás benyújtásakor. Az illetékbeszedési számla száma: 11745042-15409890-03470000.

 

Ügyintézési határidő

Az ügyintézés jogszabályi határidőhöz nem köthető, az elévülési időig folyamatosan kötelessége az önkormányzati adóhatóságnak az adózó tartozásának beszedése.

 

Fizetési határidő és számlaszám

A követeléskezelési eljárásokban a fizetési határidők már lejártak, a végrehajtási cselekmények elkerülése végett az adózó érdeke minél előbb rendezni tartozását. A befizetéseket az alábbi linken található adónemek számláira kell teljesíteni.

 

Ügyintéző neve

Tigyi Katalin adóügyi ügyintéző

Telefon: + 36 (56) 560-532

E-mail: tigyi.kata@kunszph.hu